Energiafogyasztás

A szárítógépek fogyasztása is egyre kedvezőbb a modern technológiának köszönhetően. Egy kondenzációs gép D-től B energiaosztályig kapható, míg a hőszivattyús modellek ennél sokkal gazdaságosabbak: A-tól A+++ energiaosztályig állnak a vásárlók rendelkezésére. Egy hőszivattyús géppel akár 67% energiát is megspórolhatunk egy kondenzációshoz képest.

Környezeti és gazdasági szempontból sokkal jobb választás, jelenleg a legmodernebb, leggazdaságosabb szárítók. Az éves áramfogyasztásukról elmondható: a B energiaosztályú kondenzációs gép akár 560 KWh/év áramot fogyaszthat. A hőszivattyús gépeknél egy átlagos A+ energiaosztályú fogyasztása kb. 257 KWh/év, az A+++-osak jóval kedvezőbb, kb. 189 KWh/éves fogyasztásúak. A megadott számok súlyozott éves fogyasztási adatok, melyeket a gyártók biztosítanak számunkra, azonban márkánként és típusonként kis mértékben eltérhetnek készülék, és a működtetése révén változhatnak ezek az értékek.

Működési elv

A kondenzációs szárító a meleg nedves levegőt a berendezésen belül keringeti, és a vizes levegőt nem a szabadba engedi ki, hanem egy hőcserélő rendszeren keresztül hűti le, és a kondenz vizet egy tartályba vagy csövön keresztül közvetlenül a lefolyóba engedi ki. Egyszerű a működési elve, hiszen a szárítóban lévő felmelegített párás levegő találkozik a kondenzátorban a külső hidegebb levegővel, mely hatására a nedvesség kicsapódik, a kicsapódott vizet a tartályba gyűjti, a pára mentes levegő újból a dobba kerül és a folyamat addig ismétlődik míg a kívánt szárazságot el nem éri.

A hőszivattyús gép jelenleg a legmodernebb technológiával készült szárító, mely energiatakarékos és gazdaságos. A kondenzációs készülékhez képest fele-harmada annyi energiát fogyaszt, drágábbak is, de hosszabb távon megéri a befektetést. Működési elve hasonló, mint a hűtőgépnek, mivel zárt rendszerben keringteti a meleg levegőt és lehűtve azt párátlanítja. Előnye, hogy minimális hőveszteség nélkül tudja szárítani a ruhákat, emiatt fogyaszt kevesebbet. Alacsonyabb hőfokon szárít (50 fok körül), így a kényesebb ruhaneműket is képes kezelni.

Szárítási hőfok, zaj, hasznos funkciók

A kondenzációs szárítógép magasabb szárítási hőfokon szárít, mint a hőszivattyús. A hőszivattyús gépek 50 fokos levegőt keringetnek a dobban, emiatt a hőre érzékenyebb anyagokat is bátrabban bele lehet tenni. Általánosságban elmondható mindkét típusról, hogy 65 dB-es zajjal működnek, körülbelül olyan hangosak, mint egy mosógép.

Néhány hasznos funkcióról:

• Frissítési funkcióval a rég nem használt ruháit tudja felfrissítheti, így nem szükséges a ruhaneműk átöblítése, átmosása sem. 
• Szekrényszáraz beállítással a ruhákat teljesen szárazon vehetőek ki, csak be kell pakolnia őket a polcokra. 
• Érzékeny textíliák szárításának kiválasztásával a kényesebb ruhák is kezelhetővé vállnak.
• A vasalás, gyűrődést könnyítő funkcióval a későbbi vasalási munkánkat tudjuk segíteni.
• Az ECO funkció választásával (mely nem minden készülékben van) az energiafogyasztást lehet még jobban minimalizálni.

A szárítógépek másik, nem elhanyagolható haszna, hogy a nedves ruhákból kinyert víz nem a lakásunkat fogja tovább nedvesíteni, és a penész kialakulásának lehetőségét is nagyban csökkenteni tudjuk azáltal, hogy a tartályba gyűlik össze a víz legnagyobb része. Egy szárítás alkalmával fél, másfél liter vizet is kiönthetünk a tartályból (ez textília függő, hiszen a törülközőkből jóval több nedvesség jön ki, mintha ingeket szárítanánk).

Tisztítás, szűrők

A szárítógépek rendszeres karbantartást igényelnek, mely könnyen és gyorsan elvégezhető. A víztartályt ajánlott minden szárítási ciklus után kiüríteni: ki kell húzni a tartályt a készülékből és a kondenz vizet egyszerűen a lefolyóba kell önteni. Sok készülék alkalmas arra, hogy a lefolyóhálózatra lehessen csatlakoztatni, így a víz egyszerűen magától távozik, és nem kell a tartályból kiöntögetni. Az így kinyert kondenzációs víz öntözésre nem alkalmas, azonban a vasalónkba önthetünk belőle (tulajdonképpen egy nagy tisztaságú desztillált vízről beszélünk) 

A szárítógépek egy vagy két szöszszűrővel vannak ellátva. Az ajtó és a dob között található a szűrő, mely egyszerűen kihúzható, szétnyitható, a szösz eltávolítása után összepattintva visszahelyezhető a gépbe. Ezt minden szárítás után tisztítani kell, ha nagyon eltömődik, nem fog megfelelően működni a gép. Az alsó szűrőt csak az ötödik szárítási ciklus után kell kitisztítani, ezt a gép ki jelzi magától. A szűrőt ki lehet porszívózni, vagy kefével megtisztítani a kosztól és a szűrő szivacsát víz alatt ki kell mosni. A dobot időnként ajánlott ecetes ronggyal áttörölni, hogy a ruhákból lerakódott mosószer maradványoktól meg tudjuk tisztítani a gép belsejét. A külső felületet nedves ronggyal lehet megtisztítani a gép áramtalanítása után.

Összeépítő kerettel elhelyezett szárítógép

Abban az esetben, ha Ön a mosógép tetejére helyezné el a szárítógépet, egy úgynevezett összeépítő keretre lesz szüksége.

Praktikus, ha azonos márkájú és méretű készülékeket vásárol, hogy találjon megfelelő összeépítő keretet, bár létezik olyan, amelynek a szélessége változtatható, így különböző méretű gépek is egymásra tehetők biztonságosan.

Miért nem tehetem összeépítő keret nélkül a szárítógépet a mosógépre? Mert ezeket a gépeket nem úgy tervezték, hogy ekkora súlyt elbírjanak. Az alsó gép teteje beszakadhat! Biztonságosabb, ha keretet használunk ahhoz, így a két gép stabilan áll egymáson, anélkül, hogy balesetveszélyesek lennének.